Főoldal / Csecsemőgondozás / A zene a híd szülő és gyermeke között

A zene a híd szülő és gyermeke között

A zene, a hangok, a ritmus a legkorábbi élmény az ember életében. Gondoljunk csak az anya szívhangjára, melyet a magzat méhen belüli léte alatt mintegy 20 milliószor hall ritmikusan ismétlődve. (Nem véletlen tehát az sem, hogy több anya számol be arról, hogy a 25. terhességi hetet követően magzatuk dobzenére ritmikus mozgással reagál).

A méhen belüli fejlődés során a taktilis (bőr jellegű) ingerek mellett legelső élményeink a hangok. A bőr multiszenzoros receptorként működik, ezért a hangélményeket kezdetben bőringerként, rezgésként éljük meg. A későbbiekben (17-18. hét környékén) a magzat hallásának kifejlődése teszi lehetővé a hangingerek differenciált érzékelését és feldolgozását, sőt a rájuk való emlékezést is.

A magzati korban hallott és rögzített hangélmények validitását számos kísérlettel bizonyították. Ha jól meggondoljuk tehát, a zenei beavatást nem lehet elég korán elkezdeni.

A ritmust a testünkben érezzük, fiziológiás változásokat okoz. Egyenletessé teszi a légzést, csökkenti vagy emeli a vérnyomást, befolyásolja az izomtónust, és a legkülönbözőbb érzelmeket aktivizálja, beindítja a képzeletet és az emlékezetet, hat a viselkedésre és ezáltal a közérzetre is.

Funkciójában a ritmus és dallam az agy fejlődésére is nagy hatással van. A bal félteke analizáló működése segíti a ritmusok megértését, rögzítését, a jobb félteke szintetizáló, kreativitása a dallamok felismerését rögzíti. A zene tehát az agyféltekék együttműködésére is nagy hatással van, és ezen keresztül befolyásolja a harmonikus mozgást, a beszéd fejlődését, a szókincs bővülését is.

Születése után kisbabánkat valamilyen természetes, ösztönös beleérzés folytán egyenletes ringatással próbáljuk megnyugtatni. Az édesanyák ekkor a magzati létük mélyén gyökerező, ősi zenei emlékeiket hívják elő. Ezeknek az ősi zenei mintáknak nyomán kialakult attitűdjük szerint terelgetik gyermekeiket a zenei élmények felé.

A zenei nevelés hozzájárul az érzelmek megéléséhez, és segíti azok kifejezését. Az identitásfejlődésnek is fontos eszköze lehet, pozitív lelki és szociális hatásai vannak. Ez nagyon fontos főleg mai passzív, médiafogyasztó világunkban.

Természetes, hogy sokfélék vagyunk, más zenei élményeket, emlékeket őrzünk. Az édesanyáknak is sokféle út, lehetőség áll rendelkezésre, hogy bevezessék csemetéiket ebbe a csodabirodalomba.

Ennek segítségére jött létre 16 évvel ezelőtt a Ringató program, melynek kitalálója Dr. Gállné Gróh Ilona, zenepedagógus a kodályi gondolatmenetből indult ki, mely szerint „az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése.”

A foglalkozásokon az óvodát megelőző korosztály zenei nevelésére kapnak mintát a szülők, a kodályi elvek alapján. A foglalkozásvezető útmutatásával elevenítik fel gyermekkoruk zenei élményeit, játszanak ölbeli játékokat, mondókáznak, énekelnek, új dalokat tanulnak, fejlesztik zenei kreativitásukat.

Mik is azok az ölbeli játékok ?

Az elnevezés, ölbeli játék, Kiss Árontól származik, aki 1891-ben összeállította az első gyermekjáték-gyűjteményt. Ez a kifejezés jelenti a lovagoltatók, hintáztatók, sétáltatók, altatók, kéz-kar-lábjátékok, stb… együttesét. Valamennyi ölbeli játék egy-egy miniatűr “dráma”. Kezdete van, fokozódó feszültsége, majd végül csattanó, örömteli oldódás. A kisgyermek számára ezek a mozgásos-énekes vagy mondókás játékok jelentik a művészeti nevelés csíráit. A játékok érzelmi hatása jelenti számukra azt a katarzist, amit a felnőtt számára egy színdarab, vers, regény, egy festmény vagy egy zenemű vagy bármely más művészeti alkotás jelenthet. A kisgyermek számára fontos, hogy a hozzá érzelmileg legközelebb álló felnőttel, szülővel, nagyszülővel élje át ezt az örömet.

Ezzel együtt, szinte észrevétlenül szereznek az édesanyák új információkat a kisgyermekkor zenei nevelésével kapcsolatban. Fontos azonban megjegyezni, hogy a tanítás nem a kicsinyeknek szól, hanem a szülőknek, nagyszülőknek. A gyerekek csak ott vannak velünk, nincs semmi feladatuk, csupán hallani. Épp ezért alsó korhatár nincs, várandós mamákat is szeretettel várunk, hiszen a tanultakat ők is nagyon jól hasznosíthatják gyermekük születése után.

Mi a célja a Ringató foglalkozásoknak?

Elsődlegesen azt szeretnénk, ha a kismamák megtanulnák a fent említett dalanyagot, amit bármikor szívesen énekelnek, amiben az anyukák is, és a gyerekek is örömüket lelik. A jó hangulatú foglalkozásokon a zenei élménynyújtás mellett, szorosabbá válik az anya-gyermek kapcsolat, észrevétlenül fejlődik a szókincs, a mozgás, a ritmusérzék, gazdagabbá válik az érzelemvilág.

A foglalkozásokon fontosnak tartjuk a személyes kapcsolatot, az élő éneket, ezért sosem használunk gépzenét. Ritmushangszereket sem adunk a gyermekek kezébe, hiszen nemhogy használni, megfogni sem tudják rendesen, ezért ez csak zaj forrása lenne.” (Forrás: Gállné Gróh Ilona, www.ringato.hu)

A 16 év alatt olyan nagy lett az érdeklődés a foglalkozások iránt, hogy a Ringató módszertani tanfolyam elvégzése után 23 foglalkozásvezető ma már az országban közel 50 helyszínen tart Ringató foglalkozásokat az érdeklődő családoknak (a foglalkozásvezetők és ezzel együtt a helyszínek száma folyamatosan növekszik). A foglalkozások a Budapesten a III. kerületben a Bébikuckóban is látogathatóak.  (Bővebben www.bebikucko.hu)

A foglalkozások menetéről, az országos hálózat helyszíneiről, időpontjairól és a foglalkozásvezetőkről a www.ringato.hu honlapon talál bővebb információt.

Nietzsche megszívlelendő gondolata: „Zene nélkül az élet tévedés lenne.”

Fischborn Regina

gyógypedagógus

Ringató foglalkozásvezető

About admin

Érdekelhet

Felsőlégúti betegségek

Nem ritka, hogy a kisbaba már az első szülinapja előtt átesik néhány betegségen. A nátha …