A bölcsőhalálról

Az előzőleg egészségesnek tartott csecsemők hirtelen bekövetkező, váratlan halála az úgynevezett bölcsőhalál. Csak akkor beszélhetünk erről, ha a boncolás nem ad biztos felvilágosítást a halálokról. Meglepő tény, hogy míg a csecsemőhalálozás elsősorban a fejlett világban folyamatosan csökken, ugyanakkor a bölcsőhalál gyakorisága nagyjából stagnál.

Jelenleg az USA-ban és Nyugat-Európában kb. 1-3% között mozog az egy hónap és egy év közötti csecsemők hirtelen, váratlan halálának rátája. A születési számokat figyelembe véve kb. 15 000-20 000 amerikai, 2000 német és kb. 200-250 magyar csecsemő hal meg évente SIDS miatt.

A hideg éghajlatú országokban kissé gyakrabban fordul elő bölcsőhalál és az őszi-téli időszakban több eset észlelhető. Azt is megfigyelték, hogy az alacsony iskolázottságú rétegeket inkább fenyegeti ez a probléma. Érdekes tény, hogy kelet felé haladva csökken a SIDS előfordulása.

Az ilyen esetekben közös, hogy általában az este látszólag egészséges babát reggel az ágyban halva találják, bár néha nappali alvás közben is bekövetkezhet a tragédia. A gyermeket ilyenkor legtöbbször hason fekvő helyzetben találják, néha becsúszva a takaró alá. Máskor hányásában fekve lelik. Legveszélyeztetettebbek a 2-4 hónap közötti fiúk.

A boncolás legtöbb esetben biztosan halálhoz vezető betegséget nem tár fel. A szakirodalom szerteágazó adatai szerint kb. az esetek 50-70%-a  az úgynevezett valódi, "tiszta" SIDS (sudden infant'  death syndrome), amelyben semmilyen vagy legalábbis a halállal összefüggésbe hozható kóros elváltozást nem találnak.

Feltételezhető a légzéskoordináció éretlensége ilyen csecsemőknél.

Milyen tényezők szerepelhetnek a bölcsőhalál kiváltásában?

Nagy nemzetközi statisztikai vizsgálatok feltárták a valószínűsíthető potenciális tényezőket:

• A halott csecsemőket 70-80%-ban hason találták, így a hason fekvő alvási helyzetet rizikótényezőnek tartják.

• Az anya terhesség alatti dohányzása (kisebb születési súly) és a csecsemő hálószobájában előforduló dohányfüst szignifikánsan növeli az előfordulási gyakoriságot.

• A csecsemő túlmelegedése szintén biztosra vehető kockázati tényező.

• Rosszabbak az esélyei a nem szoptatott csecsemőknek is.

Ez a statisztikus valószínűség természetesen egy-egy esetre nem ad előzetes tájékoztatást. Még vizsgálat tárgya, hogy mely csecsemők veszélyeztetettek, ha ezek a külső tényezők előnyösen változnak meg. Ilyen hajlamosító külső tényező lehet még vírusinfekció is.

Ezen körülmények megváltoztatásával mind az USA-ban, mind Nyugat-Európában a legutóbbi öt évben kb. 30%-os halálozáscsökkenést sikerült elérni.  

A nemzetközi szakirodalom nem egységes abban, kiket kell veszélyeztetettnek tekinteni:

• Ismert és általában elismert rizikófaktor az igen kis születési súly illetve igen rövid gesztációs idő.

• Fiúk között gyakoribb az előfordulás.

• A súlyos perinatális események, hypoxia, idegrendszeri vérzés túlélése, mesterséges lélegeztetés, újszülöttkori periodikus légzés, alvási apnoés rohamok, anyagcsere-betegségek szintén hajlamosítanak SIDS-re, bár vannak, akik ezen eseteket későbbre tolt perinatális halálozásnak és nem a szó szoros értelmében vett bölcsőhalálnak tekintik. Természetesen teljesen nem lehet ezeket elválasztani, átfedések mindig lesznek.

• Veszélyes lehet a gastrooesophagealis reflux, az EKG-n észlelt ritmuszavar, "hosszú" QT és még sok organikus illetve funkcionális eltérés.

• Rizikófaktornak tekintik a családban, főleg testvérnél, különösen ikertestvérnél előfordult bölcsőhalált is.

Mik a teendők?

Általános teendők, melyekkel jelen tudásunk szerint minden csecsemő némileg védhető:

• A szülői dohányzás tiltása terhesség alatt és a megszületett csecsemő környezetében.

• A hasra fektetés kerülése alváskor, illetve amikor a gyermek egyedül van a szobában.

• Hányós, bukós csecsemő oldalra fektetése a fej megemelésével.

• A szoptatás ösztönzése legalább az első hetekben.

• A gyermek egyedül hagyásának elkerülése.

• Megfelelő szobahőmérséklet és öltözék a túlmelegedés elkerülésére.

A veszélyeztetettek kiszűrése, illetve a náluk alkalmazható eljárások kidolgozása:

• Az újszülöttek kérdőíves vagy egyéb módszerrel történő pontozásos szűrése, esetleges rizikócsoportba sorolás az alábbi kivizsgálás szempontjából.

• Az ismert és az irodalom többsége által elismert kockázati tényezőkkel sújtott csecsemők részletes kivizsgálása javallt: keringési, légzési monitorozással, kiegészítve anyagcsere-, rtg-, ultrahang-, neurológiai (EEG), kardiológiai és egyéb szükséges vizsgálatokkal.

• A veszélyeztetetteknél - az általános felvilágosító tevékenység mellett – bizonyos specifikus eljárásokra is szükség van. Ha az ismert anamnesztikus rizikótényezők mellett a részletes kivizsgálás is igazolja a légzés bizonyos instabilitását, otthoni légzésmonitorozást javasolnak. A szülők részletes felvilágosítást kapnak az apnoe-alarmkészülék használatáról és az esetleg bekövetkező légzészavar esetén követendő teendőkről. Bizonyos légzészavarok esetén a monitorozást otthoni aminophyllin adásával (6-9 mg/kg/dosis) egészítik ki. Természetesen a programba kerülő gyermekeket időnként ellenőrzik és biztosítják a szülőkkel a folyamatos kapcsolattartás lehetőségét. Szükség esetén a gyermek kórházi ellátásáról is gondoskodnak.

Hogyan lehet otthoni apnoe-alarmkészüléket biztosítani?

A klinikák, kórházak gyermekgyógyász osztályvezetői, illetve területi gyermekgyógyász főorvosok javaslatára biztosítják az érintett gyermekek kivizsgálását. A veszélyeztetett csecsemők számára az Országos Egészségbiztosítási Pénztár támogatása mellett mód van a légzéskijelző monitor kölcsönzésére. Ennek lebonyolítását az Adjutor Betéti Társaság vállalta magára. Indokolt esetben jelenleg a készülék kölcsönözhető, egyéb esetben megvásárolható.

Érdeklődni lehet:

dr. Szántó Imre főorvosnál 

Madarász utcai Gyermekkórház, Intenzív Osztály

1131 Budapest, Madarász u. 22-24.

Telefon: 06-1-416-3239

e-mail: adjutor@posta.net

web-cím: www.bolcsohalal.hu

Mi a jövő?

A Magyarországhoz hasonló nagyságú Ausztriában sikerült - az egész csecsemőhalálozással együtt - a SIDS-frekvenciát is szignifikánsan csökkenteni. A "grazi" modell a stájer tartományban 1,9%-ról 0,83%-ra tudta csökkenteni a bölcsőhalál gyakoriságát. A szakirodalom adatai szerint az általános intézkedésekkel kb. 25-30%-kal csökkenthető az összes bölcsőhalál gyakorisága. Ezen túl a veszélyeztetett gyermekek kiszűrésével és ezek ellátásával ennél a csoportnál is lényegesen ritkább lett a SIDS. Továbbra is problematikus az egész populációból az egészséges, általunk ismert kockázati tényezőkkel nem terhelt csecsemők helyzete, akik között relatív még mindig gyakori a bölcsőhalál. Tovább kell folytatni a kutatást az egyéb kockázati tényezők és a SIDS végső okainak megismeréséért. Miután nagy valószínűséggel multifaktoriális okokról lehet szó, ez nem könnyű feladat.