A Harvard Egyetem Orvosi Karának gyermekkórházában dolgozó kutatócsoport megállapította: a bölcsőhalált, vagyis azt a jelenséget, hogy addig teljesen egészségesnek látszó, néhány hónapos újszülöttek egyszer csak nem ébrednek fel többé álmukból, feltehetően az okozza, hogy a kis áldozatok agyában a szükségesnél kisebb töménységben van jelen az az ingerületátvivő vegyület, amely a légzést szabályozza. A Harvard orvosai szerint a bölcsőhalál következtében elveszített csecsemők agyának a légzést és vérnyomást szabályozó területén 52 százalékkal kevesebb ingerületvezető vegyület van, mint az egyéb okokból elhunyt babák agyában.
A kutatók már régebben rájöttek arra, hogy a hirtelen elhunyt csecsemők esetében az ingerülethordozók kevésbé aktívan kapcsolódnak az agysejtekhez. Az agynak e két szervi eltérése okozza azt, hogy az ilyen babák agya nem képes alkalmazkodni a változásokhoz, azaz nem szabályozza a légzést, illetve a vérnyomást alvás közben, amikor növekszik szervezetük szén-dioxid-szintje, az oxigéné pedig csökken.
A szakemberek már arra is felfigyeltek, hogy a háton alvó babák esetében nagymértékben csökkenthető – a felvilágosítómunka hatására csökkent is – a hirtelen csecsemőhalál. A kutatók úgy vélik – és a mostani felfedezés ezt az elméletet látszik alátámasztani –, hogy a hasra fektetett picinyek visszaszippantják a kilélegzett, szén-dioxiddal telített levegőt, miközben – agyfelépítésük hibája miatt – képtelenek érzékelni, hogy a szén-dioxid aránya veszélyesen növekszik a szervezetükben.
A gyermekorvosok a hirtelen csecsemőhalál kockázati tényezői közé sorolják még a gyermekorvosok a túlságosan meleg hálóhelyiséget és a dohányfüstös szobát is. A bölcsőhalál a fejlett országokban az egy hónapos-egyéves csecsemők vezető halálozási oka.
