|
Szólítsuk meg
gyermekünket, és ő a maga módján
felelni fog nekünk, ajkait és nyelvét
használva a gőgicsélésre, amint próbál
utánozni bennünket. Egész testét
felhasználja arra, hogy kifejezze
érzelmeit, elégedettségében izgatottan
mozgolódva. Amikor dühös,
kényelmetlenül érzi magát vagy
magányos, hangos, sőt haragos sírással
adja ezt tudtunkra. Bátorítására
eltúlzott gesztusokkal és
dicséretekkel kell meghálálnunk
erőfeszítéseit a kommunikációra;
lassú, dallamos hangon, és többször
megismételve az elismerést. Babánk
reagál az ismerős helyzetekre, és
izgatottan figyeli az előkészületeit
az olyan dolgoknak, melyeket élvez.
Látható örömmel viszonozza a
gondoskodást, különösen akkor, ha az
játék és ismerős, barátságos hang
kíséri.
A fürdetés és a többi rutinfeladat
babánk számára a nap fénypontját
jelentik. Ha eddig nem gondoltunk
volna erre, mindig adott időpontban
fektessük le gyermekünket, és
tudatosítsuk benne, hogy a fürdés, a
mese és a gyöngéd ölelés előjátéka
annak, hogy kiságyában nyugovóra
térjen. Három hónapos korukban a
csecsemők már képesek átaludni az
éjszaka jelentős részét, vagy akár a
teljes éjszakát is. Ha gyermekünk
átalussza az éjszakát, nappal
feltehetően kevesebb alvásra lesz
szüksége, és nappali álma közel sem
lesz olyan mély, mint az éjszakai.
Előfordulhat, hogy ezután sokkal
érzékenyebben reagál majd a
mindennapos zajokra. Játékokkal és
hangokkal ösztönözzük arra, hogy
napközben minél többet legyen fent. |
