A méret

Bár az újszülöttek átlagos testsúlya 3,4 kg, a tényleges születési testsúlyok ettől lényegesen is eltérhetnek, és - feltételezve, hogy időben jöttek a világra - a kisbabák éppúgy nyomhatnak 2,5 kg-ot, mint 4,5-öt. A kisbaba az első héten hajlamos veszíteni testsúlyából. Ez főként annak tudható be, hogy eltelik bizonyos idő, míg rááll a rendszeres táplálkozásra. Megfelelő táplálás esetén az újszülött súlya 7-10 napon belül visszaáll a születésnél mért értékre. A kisbaba általános egészségi állapotának megítélésében a későbbiekben is különösen figyelembe kell venni a súlygyarapodás mértékét. Az újszülöttek átlagos testhossza 48-51 cm, de ez is lehet számottevően több vagy kevesebb. A legtöbb kisbaba testhossza 45-55 cm közötti.

Reflexek

A kisbaba egy sor reflex birtokában születik meg. A keresőreflex azt jelenti, hogy a csecsemő szája önkéntelenül is megkeresi a mellbimbót; a kapaszkodási reflex ellenőrzésekor megtapasztalhatjuk, milyen erős tud lenni az újszülött szorítása. Ha a hátára tesszük a kisbaba feje oldalt fordul és míg a fordulás irányába eső kar és láb kinyújtva marad, addig az ellenkező oldal végtagjai összehúzódnak. Hangos zaj vagy a zuhanás érzetének hatására lép működésbe a megriadási vagy Moro-reflex: az újszülött kinyújtja lábait, karjait és ujjait, begörbíti a hátát és hátraveti a fejét, majd visszahúzza a karjait a mellére, kezeit ökölbe szorítva. Ezek a kezdeti reflexek az ezután következő néhány hétben és hónapban fokozatosan háttérbe szorulnak, ahogyan egyre nagyobb szerepet kapnak a szándékolt mozdulatok. A reflexeken felül minden újszülött a szopás és nyelés képességével jön a világra, hogy az első pillanattól kezdve táplálhassuk.

Az újszülött kezdetben sokat csuklik és tüsszent. A csuklást az váltja ki, hogy a kisbaba légzésének üteme meglehetősen szabálytalan. A csuklás nem bántja, és nem is különösebben érdekli az újszülötteket, ezért mi se aggódjunk emiatt. Az újszülöttek sűrűn hallatnak szipogó hangokat, ugyanis ekkoriban kezdik megtanulni, hogy az orrukon keresztül lélegezzenek, ám az orrjáratok még nagyon parányiak. Ahogy az orr egyre nagyobb lesz a jellegzetes szipogó hangok is megszűnnek. Minden kisbaba érzékeny a éles fényre, és érzékenységének tüsszentéssel ad hangot, amikor először nyitja ki a szemét. A tüsszentés hasznos, mert ezáltal az orrjáratok is megtisztulnak és így nem kerülhet por a baba tüdejébe.

Sírás

Vannak kisbabák, akik alig hogy a fejük előbukkan a szülőcsatornából már is rázendítenek; mások várnak ezzel, míg teljesen meg nem születnek vagy ameddig nem normalizálódik a légzés. Ezek az első felsírások a legtöbbször nem egyebek panaszos nyüszítésnél, de később már felhangzik a hamisítatlan bömbölés is. A kisbaba vörösnek és dühösnek tűnik sírás közben, ami teljességgel normális. A sírás az újszülött egyetlen kommunikációs eszköze. Az újszülöttek leggyakrabban éhségükben sírnak, de megríkathatja őket az is, ha átáznak, magányosak vagy fáradtak. Akadnak, akik azt nehezményezik, ha átöltöztetik őket, míg mások irtóznak a fürdővíztől. A nyűgösebb gyermekek értelemszerűen többet sírnak, mint elégedettebb társai. Hamar meg fogjuk tanulni felismerni, miért sír a gyermekünk, és ösztönösen megtaláljuk a módját, hogyan csitíthatjuk le.

Az újszülöttvizsgálatok

Legelsőként az Apgar-tesztet hajtják végre az újszülöttön. Az eredményeket egy, illetve öt perccel a születés után rögzítik, és azok a gyermek általános állapotát hivatottak felmérni. A 7-10 pontot kapott újszülöttek jó, illetve kiváló állapotban vannak. A 4-6 pont még kielégítőnek számít, de ilyenkor már előfordulhat, hogy orvosi beavatkozásra van szükség. A 4 pont alatti újszülötteket azonnal sürgősségi beavatkozásoknak kell alávetni.