Tájékoztató a gyermekek után járó ellátásokról

2002

TARTALOMJEGYZÉK

I. NEVELÉSI ELLÁTÁSOK

II. GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK

III. ANYASÁGI TÁMOGATÁS

IV. A BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONYHOZ KÖTÖTT ELLÁTÁSOK

V. A GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ

VI. A GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK EGYÉB KEDVEZMÉNYEI

CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSI FORMÁK

Milyen családtámogatási ellátási formák léteznek?

  • a nevelési ellátás;

  • a gyermekgondozási támogatás;

  • az anyasági támogatás.

Mi a nevelési ellátás?

  • a családi pótlék;

  • az iskoláztatási támogatás.

Mi a gyermekgondozási támogatás?

  • a gyermekgondozási segély;

  • a gyermeknevelési támogatás

Mi az anyasági támogatás?
Egyszeri pénzbeli juttatás, a szüléshez kapcsolódó kiadások fedezésére.

Melyek a munkaviszonyban álló szülőt megillető főbb ellátások, kedvezmények?

  • a terhességi-gyermekágyi segély;

  • gyermekgondozási díj;

  • a gyermekápolási táppénz;

  • a fizetés nélküli szabadság és pótszabadság.

Melyek a gyermek neveléséhez kapcsolódó egyéb ellátások?

  • a személyi jövedelemadót csökkentő kedvezmény;

  • a lakásépítési támogatás;

  • a gyermekvédelmi támogatások.

I. NEVELÉSI ELLÁTÁSOK

A családi pótlék

Ki jogosult családi pótlékra?
A jogosultak három fő csoportba sorolhatók:

  • a vérszerinti, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs (a továbbiakban együtt: a szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő és a gyám, a saját háztartásban nevelt, illetve gondozott, a még nem tanköteles, valamint a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után;

  • a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetve a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt, vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek (személy) után;

  • a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermek (személy) után;

  • saját jogán a 18. életévét betöltött, tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékos személy, feltéve, ha utána 18. életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak.

Ki a nevelőszülő?
Aki saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.

Ki a hivatásos nevelőszülő?
Aki speciális foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket, illetve az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.

Ki után jár családi pótlék?
Családi pótlék azután a gyermek után jár, aki még nem tanköteles, illetve tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, valamint a tankötelezettségre való tekintet nélkül a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt, vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek után.

Ki a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy?
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos:

  • az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban (17/1990. (V.8.) SZEM rendelet) meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul;

  • az a 18 évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag egy évig fennáll.

Ha megszűnik a jogosultság, meddig jár a családi pótlék?
A nevelési ellátásra való jogosultság megszűnésének hónapjára még folyósítani kell az ellátást.

Mi történik akkor, ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek állapota javul?
Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után – állapotának javulása miatt – a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a jogosultság megszűnését követő hónaptól iskoláztatási támogatást kell új összeggel folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll.

Mikor váltja fel a családi pótlékot az iskoláztatási támogatás?
A gyermek tankötelessé válása évének október 1. napjától a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, helyette iskoláztatási támogatás jár, kivéve, ha a gyermek (személy):

  • tartósan beteg, illetve fogyatékos;

  • gyermekvédelmi gondoskodás alatt áll és intézményes ellátásban részesül.

Az iskoláztatási támogatás

Ki után jár iskoláztatási támogatás?
 Aki tanköteles, illetve aki már nem tanköteles, de közoktatási intézmény (alap- vagy középfokú oktatási intézmény) tanulója és 20. életévét még nem töltötte be.

Jár-e iskoláztatási támogatás a felsőoktatási intézmény hallgatója után, ha még nem töltötte be a 20. életévét?
 A felsőoktatási intézmény hallgatója után nem jár a támogatás, még abban az esetben sem, ha pl. csak 18 éves.

Ki tanköteles?
 A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezése értelmében az a gyermek minősül tankötelesnek, akit az iskola igazgatója annak nyilvánított (6 éves kortól 16 éves korig).

Mi a szülő teendője a tankötelessé válás és a tankötelezettség megszűnésének évében?
 A szülőnek:

  • a gyermek tankötelezetté válásának évében szeptember 30-ig be kell nyújtania az iskolalátogatási bizonyítványt a családi pótlékot folyósító szervhez, amely ezt követően a családi pótlék helyett iskoláztatási támogatást folyósít.

  • a tankötelezettség megszűnésének hónapjában a tanulói jogviszony fennálltát, ezt követően pedig minden év szeptember 30-ig a gyermek tanulmányainak folytatását igazolni kell.

Ki jogosult saját jogán iskoláztatási támogatásra?
 Az a nagykorú, akinek:

  • mindkét szülője elhunyt;

  • a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, házastársától külön élő szülője elhunyt;

  • ha kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből és közoktatási intézmény tanulója, de a 20. életévét még nem töltötte be;

  • akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg.

Jár-e az iskoláztatási támogatás a tanulói jogviszony szünetelésének (pl. betegség) időtartamára?
 Igen, akkor is jár a támogatás, ha a gyermek tanulói jogviszonya szünetel.

Mi történik akkor, ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya év közben megszűnik (az adott iskolában befejezi tanulmányait), de az új iskolaévben ismét tanulói jogviszonyt létesít?
 Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya a tanítási év, illetőleg az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik és az új tanítási év kezdetére ismét tanulói jogviszonyt létesít, akkor arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, utólag állapítják meg az ellátást.

Ki és hogyan igazolja az iskoláztatási támogatásra való jogosultságot?
 A közoktatási intézmény vezetőjének "Igazolás a tankötelezettség kezdetéről", illetőleg "Igazolás a tanulói jogviszony fennállásáról" című formanyomtatványon kell igazolnia:

  • a tankötelezetté válás évének szeptember 30-áig a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdését;

  • a tanköteles koron túl a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását minden tanév szeptember 30-áig, utolsó tanévben a megszűnés várható időpontját;

  • a gyermek tankötelezettségének megszűnése hónapjában a tanulói jogviszony fennálltát.

Mi történik, ha a gyermek nem tesz eleget tankötelezettségének?
 Ha a szülő, a gyám nem biztosítja a gyermek tankötelezettségének teljesítését, akkor a települési önkormányzat jegyzője – gyámhatósági jogkörében eljárva – megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy a családban jelentkező nevelési probléma megoldásához segítséget nyújtson.

Mit tehet a gyermekjóléti szolgálat?
 Több lehetőséggel élhet:

  • felhívja a gyermeket és annak szülőjét, gyámját a tankötelezettség teljesítésére;

  • személyes segítő kapcsolat kialakításával közreműködik a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok rendezésében;

  • együttműködik a közoktatási intézménnyel, tájékozódik eljárásának eredményéről.

Ha a gyermekjóléti szolgálat 15 napon belül nem tud eredményt elérni, akkor erről tájékoztatja a jegyzőt.

Milyen intézkedésre jogosult a jegyző a gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján?
 A jegyző:

  • intézkedik a védelembe vétel elrendeléséről családgondozó bevonásával;

  • megkeresi a gyámhivatalt a szülő, a gyám vagyonkezelői jogának – az iskoláztatási támogatás felhasználására vonatkozó – korlátozása végett.

Ki és hogyan ellenőrzi a támogatás összegének felhasználását?
 A gyámhivatal, illetve – a gyámhivatal megkeresése alapján – a gyermekjóléti szolgálat környezettanulmány elvégzésével ellenőrzi a rendeltetésszerű felhasználást. A gyámhivatal a szülőt, gyámot eseti számadásra kötelezheti. (Ennek gyakoriságáról a gyámhivatal határozatban rendelkezik.)

Hogyan igazolhatók a gyermek eltartására fordított kiadások?
 Számla benyújtásával, illetőleg a családnál végzett környezettanulmány eredményével.

Hol lehet a számadást előterjeszteni?
 A számadásra kötelezett szülő a gyámhivatalnál és a jegyzőnél is előterjesztheti a számadást. A jegyző ezt továbbítja a területileg illetékes gyámhivatalhoz.

Mit tehet a gyámhivatal akkor, ha nem rendeltetésszerűen történik a támogatás felhasználása?

  • Ha a gyámhivatal az eseti számadás elbírálása, illetve a környezettanulmány elvégzése során indokolatlan, nem a gyermek eltartását célzó kiadást tapasztal, úgy megkeresi a jegyzőt a védelembevétel elrendelése végett, ha erre ez idáig még nem került sor;

  • Ha a számadásra kötelezés és a védelembevétel nem vezetett eredményre, akkor a gyámhivatal a szülő, gyám vagyonkezelői jogát a támogatással kapcsolatosan megvonja és az iskoláztatási támogatás kezelésére eseti gondnokot rendel ki. Az eseti gondnok biztosítja az iskoláztatási támogatás személyre szóló felhasználását, amelyről havonta számadást készít a gyámhivatalnak.

A nevelési ellátások közös szabályai

Függ-e a nevelési ellátás a család jövedelmi helyzetétől?
 Nem, az ellátás jövedelemtől függetlenül megilleti a jogosultakat.

Milyen összegű a nevelési ellátás 2002-ben?
 Az ellátás havi összege (a családi pótlék és iskoláztatási támogatás):

  • egy gyermekes család esetén 3800 forint;

  • egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 4500 forint;

  • két gyermekes család esetén (gyermekenként) 4700 forint;

  • két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 5400 forint;

  • három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként) 5900 forint;

  • három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként) 6300 forint;

  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén 10500 forint;

  • a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő; továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén 5400 forint.

Ki tekinthető saját háztartásban nevelt gyermeknek?
 Aki életvitelszerűen a szülő(k) háztartásában él. Saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,

  • aki átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül kül- és belföldi tanulmányok miatt, vagy gyógykezelés alatt áll;

  • akit 30 napot meg nem haladó időtartamra szociális intézményben helyeztek el;

  • aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok álmeneti otthonában él.

Kik az ellátás megállapításánál figyelembe vehető gyermekek?
 A nevelési ellátás összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbefogadott vagy nevelt gyermeket lehet figyelembe venni,

a) Aki az igénylő háztartásában él és

  • akire tekintettel a szülő, nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám nevelési ellátásra jogosult;

  • aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőfokú oktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik;

  • aki saját jogán jogosult az ellátásra.

b) Aki fogyatékos, és a képzési kötelezettség teljesítése érdekében szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhivatal nem vette átmeneti vagy tartós nevelésbe és a nevelési ellátást igénylő vele kapcsolatot tart fenn.

Ki minősül egyedülállónak az ellátás összegének megállapításánál?
 Egyedülálló az a szülő, gyám is,

  • akinek férje, élettársa sorkatonai, polgári szolgálatot teljesít;

  • ha saját maga vagy házastársa, élettársa

    közoktatási intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs;

    vakok személyi járadékában részesül;

    rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, és nyugdíjának összege nem haladja meg a csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj összegét, és egyéb jövedelme nincs;

     – nyugellátásban, átmeneti járadékban részesül és nyugdíjának, járadékának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik;
    – időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül és egyéb jövedelme nincs;
    – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nincs.

Milyen iratokat kell bemutatni az egyedülállóság igazolására?
 Az egyedülállóság igazolását az igényléshez csatolni kell,

  • sorkatonai szolgálat esetén: a katonai szervnek a szolgálat fennállásáról szóló igazolását;

  • polgári szolgálat esetén: a megyei, fővárosi munkaügyi központ igazolását;

  • tanulói, hallgatói jogviszony esetén: annak fennállásáról a közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény igazolását. (Az igazolást minden év szeptember 30-ig ismételten be kell nyújtani)

  • ha vakok személyi járadékában részesül: a járadék megállapításáról szóló határozat másolatát, vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság járadék folyósításáról szóló igazolását;

  • nyugellátás, átmeneti járadék esetén: a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugdíj formájáról és havi összegéről. (Az igazolást minden év február 28-áig kell benyújtani)

  • szociális és egyéb ellátás esetén: az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát, vagy a folyósító szerv igazolását.

A külföldön tartózkodó szülő mikor kaphat nevelési ellátást?
 Akkor, ha külföldi tartózkodásának időtartama a három hónapot nem haladja meg.

Hogyan kell bejelenteni a nevelési ellátásra vonatkozó igényt?
 A nevelési ellátásra vonatkozó igényt az "Igénybejelentés nevelési ellátásra" című formanyomtatványon kell benyújtani. Ha az igénybenyújtást követően a gyermekek száma változik, akkor ezt a "Bejelentés a gyermekszám változásáról" című formanyomtatványon kell közölni.

Mi történik akkor, ha a gyermek után más személy válik jogosulttá az ellátásra?
 Ha ugyanabban a hónapban más személy válik jogosulttá a nevelési ellátásra, az új jogosultnak a következő hónaptól jár a támogatás.

Melyek a nevelési ellátási formák folyósításának főbb szabályai?
 Ugyanazon gyermek után járó nevelési ellátás csak az egyik szülőt illeti meg. Azután a gyermek után, aki után családi pótlékot folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható.

Melyik szülő igényelheti a nevelési ellátást?
 Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a nevelési ellátást együttes nyilatkozatuk alapján bármelyik szülő igényelheti, akár gyermekenként külön-külön is. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt. (Gyámhatóságon ilyen esetben az illetékes városi gyámhivatal értendő)