Főoldal / Csecsemőgondozás / Felsőlégúti betegségek

Felsőlégúti betegségek

Nem ritka, hogy a kisbaba már az első szülinapja előtt átesik néhány betegségen. A nátha általában a második a sorban. Akkor kap erőre, ha már valami másféle kórság legyengítette a kicsi immunrendszerét. A nátha és az utána következő fül-orr-gége-megbetegedések leggyakrabban a 2-3 év alatti gyerekeket kínozzák.

Mi ennek az oka? Mit tehetünk ellene?

A baj oka abban keresendő, hogy a csecsemők és a kisgyermekek nem tudják jól kifújni az orrukat. A pangó váladék könnyen felülfertőződhet, és a fertőzés tovaterjedhet. A csecsemők orrlégzők, ezért az orrváladékkal

Együtt a kórokozókat szinte beporlasztják az alsó légutakba. Tetézi a bajt, hogy a kicsik sok időt töltenek háton fekve. Ebben a testhelyzetben a hátracsurgó váladék megfertőzi a középfület, de a mandulákat és a baba torkát sem kíméli. Csecsemőkori nátha esetén nem ritka az sem, ha a baba hányni kezd, és hasmenése van, mivel a váladék a nyelőcsövön keresztül a gyomorba is lejuthat.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

Lehetőleg ne vigyük a babát zsúfolt helyekre, próbáljuk elkerülni a szennyezett levegőjű városrészeket, és mossunk kezet, mielőtt a kicsihez nyúlnánk. Az a legjobb, ha a kisbabát minél tovább szoptatja az édesanyja. Ez több szempontból is fontos. Az anyatej tele van olyan anyagokkal, amelyek erősítik a baba védekező-rendszerét a kórokozókkal szemben. A szoptatás csökkenti az allergia kialakulásának valószínűségét, és ez nagyon fontos a légúti betegségek szempontjából. Kevésbé ismert az a tény, hogy maga a szopás a gyerek „berendezését” is optimálissá alakítja: megerősíti a lágy szájpadot, és folyamatosan „szellőzteti” a középfület a fülkürtön át. Ez jelentősen csökkenti a középfülgyulladás kialakulásának esélyét. Lényeg az, hogy ezen a területen minden mindennel összefügg. A „főbejárat” az orr. A két orrjárat összeköttetésben van a melléküregekkel (az arccsontokban található, nyálkahártyával bélelt üregek), a középfüllel a fülkürtön át és a garattal. Az egész szerkezet átjárható, tehát a gyulladást csírájában el kell fojtani, hogy ne terjedjen át más szervekre, ne okozzon sok fájdalommal járó, elhúzódó betegséget.

Hogyan távolítsuk el az orrváladékot?

Ez a megelőzés legfontosabb lépése! Nem elég csak orrot törölni: a váladékot megfelelő orrszívó eszközzel kell kiszívni az orrjáratból. Ma már nagyon jó, porszívóra csatlakoztatható vagy saját géppel rendelkező orrszívókat lehet kapni. Az a leghatékonyabb, ha a szívás nem folyamatosan történik, hanem egy-két másodpercenként megszakítva. Ha a váladék vízszerű, könnyű dolgunk van. Sűrű orrváladék esetén azonban valódi kis menetrendet kell betartanunk a gyógyítás érdekében:

  • 1. A váladékot először le kell szívni, amennyire tudjuk.
  • 2. Ezután orr cseppet adunk mindkét orrlyukba. A cseppek hatására az addig duzzadt nyálkahártya összehúzódik, és utat enged a pangó váladéknak is.
  • 3. Az orrcseppentés után nagyjából 20 perccel tehát újra orrszívás következik.

A porszívós orrszívást sokan durva beavatkozásnak tartják, nem szívesen kínozzák vele a gyereket, de a szívást nem lehet elkerülni, a pangó váladékot el kell távolítani, enélkül ugyanis semmit nem ér még a legjobb gyógyszer sem. Nem okozhatunk bajt, ha állítható szíváserősségű készüléket és puha, törhetetlen szívófejet használunk. Az orrszívás előtt persze mindenképp konzultálni kell egy szakorvossal, aki kiszűri azokat a ritka betegségeket, amelyek esetében az orrszívás veszélyes lehet. 3-4 éves korban már meg lehet tanítani a gyermeket orrot fújni. Mondjuk a kicsinek, hogy vegyen nagy levegőt, szájon át, és a száj becsukása után, az egyik orrlyukat befogva fújjon egy nagyot, mint az elefánt.

Az orrcseppel elsősorban az a gond, hogy a kicsiket nehezen tudjuk olyan kifacsart testhelyzetbe hozni, hogy az orrcsepp ne folyjon le azonnal a garaton át a torkukba. Vásároljunk olyan orrspray-t, ami mechanikusan (nem hajtógázzal) működik, és ennek az üvegébe töltsük bele az orvos által javasolt orrcseppet vagy keveréket. A pumpás orrspray megbízhatóan szétporlasztja és a rendeltetési helyre küldi a hatóanyagot. Újszülöttek esetében használhatunk fiziológiás sóoldatot vagy Salvus vizet orrcsepp helyett. Mindkettő nagyon kíméletes és hatékony szer a váladék fellazítására és a nyálkahártyák megnyugtatására. Cseppentés után rendesen ki tudjuk tisztítani a baba orrát. Ezt naponta sokszor meg kell tenni, hogy a gyermek állapota ne forduljon rosszabbra. A náthás gyermek maradjon otthon néhány napig, ne járjon bölcsődébe, óvodába. A gondozók ugyanis biztos nem fogják óránként leszívni az orrát, s egy csöpögő orrú gyerek az egész csoportot megfertőzhet.

Az orvosi vizsgálat elkerülhetetlen. Minden esetben keressük fel háziorvosunkat a komolyabb szövődmények elkerülése érdekében.

Ha mégsem sikerül megfékezni a náthát, az a legjobb, ha fül-orr-gégészhez visszük a kicsit. A baba ugyanis nem „kis felnőtt”. A kicsikre speciális szabályok vonatkoznak. A gyerekek esetében gyakran nem találjuk meg azokat a szokásos tüneteket, amelyek felnőtteknél felsőlégúti betegségekre utalnak. A gyereknek rendszerint nem fáj a feje, nem nyomásérzékeny a füle, arca, a gyerek nem szédül, sőt előfordul, hogy vidáman éli az életét olyan állapotú arcüreggel vagy középfüllel, amitől egy felnőtt már „padlót fogna”. Fülfájás vagy tartós, sűrű váladékkal járó nátha esetén tehát irány a szakorvosi rendelő. Az otthoni barkácsolásnak itt nincs helye. Van egy sor otthon végezhető, nagyon hatékony gyógymód, de ezek alkalmazását mindig beszéljük meg az orvossal. A gyerek füle több okból is fájhat: az egyik fülbetegségre a meleg pakolás, a másikra a hideg borogatás jó. A taknyos, köhögő gyermeken segíthetünk a levegő nedvességének növelésével. Míg bizonyos állapotban a meleg gőz inhalálása a megfelelő, a másikban ez életveszélyes következményekkel járhat, ott kizárólag a hideg pára segít. Orvosi tanács nélkül semmit ne csöpögtessünk sehová, ne melegítsünk, ne hűtsünk, ne adjunk egy kis antibiotikumot, mert előfordulhat, hogy a jó szándék ellenére növeljük a bajt.

Ma már az orvosok nagyon odafigyelnek arra, hogy a gyerekeknek ne okozzanak fölöslegesen fájdalmat vagy kellemetlenséget. Így például megpróbálják az „orrfölszúrást” kiváltani a kevésbé radikális Proetz-kezeléssel. Ez nem fáj, nem rosszabb, mint az otthoni orrszívás, de jóval hatékonyabb, mert nemcsak az orrüregből, hanem a melléküregekből is el tudják távolítani a gennyes váladékot. A gyerek a vizsgálóágyon fekszik, hátralógatott fejjel. Az orvos az egyik orrlukba fiziológiás sóoldatot csepegtet, amit a másik orrfélből kiszívnak. A folyadék áramlásának hatására az orrmelléküregek is kitisztulnak. Arcüreg-öblítésre csak akkor kerül sor, ha a Proetz-kezelés nem válik be. Különben ma már az sem olyan szörnyű, mint húsz éve, hiszen alkalmaznak helyi érzéstelenítést és gyógyszeres fájdalomcsillapítást is egy időben. Ha egy beavatkozás nagyon fájdalmasnak ígérkezik – például krónikus savós középfülgyulladás esetében –, a kezelést inhalációs narkózisban végzik. Ha egy gyerek anatómiai vagy más okok miatt hajlamos a középfülgyulladásra, akkor meglesz az évi 3-4 fülfájása, akkor is, ha szúrják, akkor is, ha nem.

Nagyon fontos tudni, hogy ezek a bajok megelőzhetők orrcsepp, orrspray és orrszívás alkalmazásával. Csak idejében lépni kell. A gyermek érdeke nem azt kívánja, hogy hagyjuk békén, hanem azt, hogy megelőzzük a betegséget, még ha a módszer alkalmazása kellemetlen is.

Praktikák, melyekkel biztosan nem okozunk bajt:

  • Izotóniás oldat vagy Salvus víz használata orrspray formájában
  • Szellőztetés
  • A folyadékbevitel növelése
  • Meghűlés elleni gyógytea itatása
  • A gyerek félig ülő helyzetbe emelése (így kevésbé fáj a fül, kevésbé folyik hátra a váladék)
  • Illóolajok párologtatása (ne érintkezzék a gyerek bőrével!)

Csak orvos jóváhagyásával és útmutatásával javasolt kezelések:

  • Fül vagy arc melegítése sópárnával, termotasakkal, infralámpával
  • Orrszívás
  • Kövirózsacseppek a fülbe
  • Párakötés
  • Fájdalomcsillapító fülcsepp
  • Meleg párásítás
  • Antibiotikum
  • Más gyógyszerek

Sződy Judit cikke alapján (Kismama)

About admin

Érdekelhet

Égési sérülések – veszélyei, kezelése

A kisgyermekkor egyik leggyakoribb sérülését az égések okozzák. Az égési sérülések legnagyobb százalékát a forrásos …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.