A 12. hét

Ezt a hetet tartják vízválasztónak több szempontból is. Egyrészt a korai terhesség kellemetlenségei kezdenek csökkeni, másrészt csökken a spontán vetélés esélye is. A mell súlyosabbnak tűnik és érzékeny lehet, de a terhes anya alakja nagyjából még változatlan.

SÚLYGYARAPODÁS

Az első 3 hónapban kb. 1,2 kg hízás várható, ami a teljes terhességi  súlygyarapodás 10%-a.

A MAGZAT

Hosszúsága: 6,5 cm

Súlya: 18 g

A vetélés

A vetélés legnagyobb eséllyel a terhesség első harmadában fordul elő, annak is a korai szakaszában gyakori. Ez az az időszak, amikor a bakteriális, vírusos vagy más fertőzés következtében megszakad a terhesség. Éppen ezért ajánlott, hogy ebben az időszakban a kismamák kerüljék a beteg embereket, a nagyobb közösségeket.

Oka lehet még a vetélésnek, hogy az embrió "rossz helyen" tapad meg, lehet vérzés, továbbá az embriót ellátó ér trombózisa, vagy éppen túl kevés sárgatesthormon (ezt gyógyszerekkel tökéletesen pótolni lehet, így a vetélés kivédhető). Az időben felfedezett, súlyosabb hüvelyfertőzések kezelésével szintén megelőzhetők a spontán vetélések.

Ha az első trimeszterben vér szivárog egy vérömlenyből, az ágynyugalom megelőzheti a vetélést. Amikor a méhlepény vérzést okozva elzárja a méhnyakat, növelheti a vérveszteséget. Ájulásra való hajlam és krónikus hipertónia esetén az ágynyugalom segíthet a vérnyomás alacsonyan tartásában. Minden évben több ezer nő kényszerül ágyba vérzési problémák és magas vérnyomás miatt, annak ellenére, hogy az ágynyugalom jótékony hatása még nem bizonyított. Néhány esetben azonban valóban életet menthet. Néhány orvos azonban úgy tartja, hogy az ágynyugalom túl gyakran és általában feleslegesen alkalmazott gyógymód. Akadnak, akik nincsenek tisztában a lehetséges fizikai mellékhatásokkal, mint a csontok kalciumtartalmának csökkenése, az izomgyengeség vagy -sorvadás, illetve a súlyvesztés. Ugyanakkor nem szabad megfeletkezni az érzelmi és mentális utóhatásokról sem, így az elszigeteltség érzetéről és a depresszióról. Más szakértők szerint a mellékhatások sokkal kevésbé súlyosak és csak átmenetiek.

Az első harmadban bekövetkező spontán vetélés ismert okaként tartják számon a kromoszómák eltéréseit, vagyis az olyan genetikai rendellenességeket, amelyek a magzatot életképtelenné teszik. A legnagyobb probléma az, hogy ezeket nem lehet előre megállapítani, kezelni és megelőzni sem, mivel az a genetikai háttér, ami egy egészséges magzatnak elengedhetetlen, egyszerűen hiányzik.

A korai vetéléseknél sok esetben a hormonoknak is szerepük van. Az ismétlődő első harmadbeli vetélést elszenvedett hölgyeknél a probléma nyitja gyakran az lehet, hogy szervezetük nem termel elég progeszteront, ami elengedhetetlenül szükséges a terhesség megtartásához.

Ha a vetélés egymást követően többször a második és harmadik harmadban fordul elő (a 14. és a 26. hét között), annak valószínűleg anatómiai okai vannak. Ilyen lehet az abnormális alakú méh, vagy ha a méhnyak nem megfelelően működik, azaz gyengesége miatt nem tudja megtartani a növekvő magzatot.

Az orvosok kétféle nézetet vallanak annak tekintetében, hogy mikor érdemes újra próbálkozni. Egyes vélemények szerint a fertőzésveszély miatt vetélés után még 3 hetet kell várni az újabb próbálkozással. Azok, akik ezt a nézetet vallják, arra hivatkoznak, hogy ilyenkor még friss a méhnyálkahártya, s könnyebben megtapad a megtermékenyített petesejt. Mások szerint félév után lehet ismét kezdeni a szexuális életet.