Ultrahangvizsgálatok
A vadonatúj technikának köszönhetően az utóbbi tíz évben már a várandósság alatt felismerhetjük, egészségesen fejlődik-e a csöppség.
Hatalmas fejlődésen ment keresztül az ultrahangtechnika. A mai gépek felbontóképessége sokkal nagyobb, így részletesebb, jobb minőségű képet adnak, mint az első készülékek. A rendellenességek zömének felismeréséhez azonban továbbra is elengedhetetlenül fontos az orvos felkészültsége, tapasztalata. Ma már más-más típust használnak a kardiológiai, a nőgyógyászati és az emlővizsgálatokhoz. A Doppler-ultrahang a magzat és a köldökzsinór áramlási viszonyainak mérésére is alkalmas. Egyes típusoknál már színes a kép, ami megkönnyíti a látottak értelmezését. Ha például arra van szükség, hogy vizsgálati célra vért vegyenek a köldökzsinórból, ilyen készüléket használnak a szúrás helyének biztonságos megállapításához.
Borsos ára miatt a legtöbb kórház klinika gépparkjából még sokáig hiányozni fog az újdonságnak számító négydimenziós ultrahang. Valóban élményszerű a kép, hiszen olyan, mintha eleven fotó volna, míg a hagyományos készülékeknél az avatatlan szemlélő még mindig csak fehér foltokat lát a szürke ködben, benne néhány határozott vonallal, melyek a kis bordákra és egyéb csontocskákra emlékeztetnek. Ez a készülék abban különbözik a háromdimenzióstól, hogy ez utóbbi sorozatfelvételeket készített a magzatról, s ezeket rakta össze kis idő múlva a számítógép térbeli képpé. A negyedik dimenzió az idő: az új gépek képesek arra, hogy mozgásban jelenítsék meg a háromdimenziós képet. Így a vizsgálófej mozgatásával a térben és időben eltérő képeket kapunk. A vizsgálófejjel gyakorlatilag végigpásztázható a magzat bőrének felszíne, így különös jelentősége lehet a bőrfelszín épségének megítélésében. Sok kismama azért szeretné igénybe venni a vizsgálatot, mert AFP-eredménye kóros értéket mutat. A négydimenziós ultrahanggal nagy biztonsággal megállapítható, nincs-e nyitott gerince a magzatnak.
Sokhelyütt már arra is lehetőség van, hogy a család videofelvételt készítsen az ultrahangvizsgálatról, a legtöbb készülék pedig papírképet is tud nyomtatni a magzatról. Számos magánrendelőben a havonkénti alapvizsgálat része az ultrahang. Annak ellenére, hogy időnként hallani lehet az ultrahang káros hatásáról, eddig még nem sikerült bizonyítani, hogy az ultrahangvizsgálatok ártanának vagy reális veszélyt jelentenének a magzatra. Mivel azonban diagnosztikus eljárásról van szó, ezért csak akkor alkalmazzák, ha valamilyen konkrét kérdésre szeretnének választ kapni. A puszta kíváncsiság és az, hogy gyönyörködni szeretnénk a kisbabában, önmagában nem elégséges ok a gyakori vizsgálatra. Ugyanakkor kétségtelen, hogy az anya–magzat kapcsolat szempontjából bizonyos esetekben fontos lehet ez a „pillantás odabentre”.
Számos szüléstörténetben olvashatjuk, hogy a köldökzsinór a magzat nyakára tekeredett. Felmerül a kérdés, nem lenne-e célszerű közvetlenül a szülés előtt is ultrahangvizsgálatot végezni, hogy ezt megállapítsák? Az orvosok azt mondják, hogy nagyon gyakran előfordul, hogy a köldökzsinór a baba nyakára tekeredik, de ennek az esetek többségében nincs jelentősége. A közhiedelemmel ellentétben ez nem okoz fulladásos halált, hiszen a magzat születése előtt nem a tüdejével lélegzik. A nyakra tekeredő zsinór még születési akadályt sem jelent, bár a kitolást néha lassíthatja. Szülés előtt közvetlenül csak akkor nézik meg újból a magzatot, ha a vajúdás megindulása előtt más vizsgálati eredmények fenyegető magzati oxigénhiányra vagy fejlődésbeli elmaradásra utalnak.
Ajánlott ultrahangvizsgálatok:
10-12. hét: Megmérik a magzat tarkóredőjét. A méretekből következtetni lehet a Down-kór valószínűségére.
18-20. hét: Genetikai ultrahang.
28-32. hét: Ellenőrzik a magzat növekedési ütemét. Ha a terhesség tényét is ultrahanggal erősítik meg, összesen négy vizsgálatra kerül sor az egészséges, panaszmentes kismamáknál.