Bababarát kórházak

A kilencvenes évek elején a világ összes országába megérkezett az a levél, melyben a WHO és az UNICEF vezetői arra kérik a kórházakat, hogy indítsák el és patronálják a bababarát mozgalmat. Ennek alapvetően három oka volt:

• Egyrészt az egészségügyi szakemberek felismerték, hogy olyan méretű problémává vált az egészségtelen táplálkozás földünkön, amelynek valahogy gátat kell szabni.
• Másrészt az iparilag fejlett országokban egyre magasabb az allergiás megbetegedések száma, amely a megnövekedett tápszer- és tehéntej-felhasználás miatt sokszorozódik évről évre.
• Harmadrészt óriási mértékben megnőtt Afrikában és a fejlődő országokban a fertőzéses csecsemőhalálozás, hiszen ha hozzájutnak a tápszerhez, azt is csak fertőzött vízzel tudják hígítani.

Mindhárom tényező orvosolható, és a riasztó számadatokat csökkenteni lehet a hagyományos gyakorlattal, a szoptatással.

2001 januárjában tizenhatezer bababarát kórház címmel rendelkező szülészeti intézmény működött a világ 132 országában. A Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság kiírása alapján idén az Egészségügyi Minisztérium 13 kórház pályázatát fogadta be, és ítélte oda nekik a 3 éven keresztül használható “Bababarát Kórház” címet.

Összehasonlításként: Svédországban minden szülészet elnyerte a bababarát címet. Kanadában több kórház is teljesítette a cím eléréséhez szükséges 10 lépést, mégsem kaphatták meg a címet, mert ingyenes tápszermintákkal, illetve leszállított árú tápszerekkel látták el az újszülötteket.
A bababarát kórház mozgalom megtorpanásának több oka is van. Az egyik, s talán legfontosabb, anyagi természetű. A tápszergyárak ugyanis gyakran ajánlanak fel anyagi segítséget a kórházaknak, szponzorálják a tudományos rendezvényeket. Bababarát kórház nem fogadhat el ilyen segítséget. Más forrásokat persze nehéz találni, de korántsem reménytelen. Másik fő ok az, hogy a jelentkező kórházi osztályok dolgozói maguk sem tudják, milyen nagy fába vágták a fejszéjüket. Nem elég a babaágyat az anyáé mellé állítani. Ahhoz, hogy optimális feltételeket teremtsenek egy szülészeti osztályon a szoptatáshoz, elsősorban nem a berendezést, hanem az összes dolgozó szemléletét kell megváltoztatni. Ez nem megy egyik napról a másikra. Kérdésként merülhet fel, hogy vajon a kismamák mennyire vallják magukénak a bababarát elveket. Úgy tűnik, hogy az anyák a tájékoztatás hiánya miatt nem szeretnének együtt lenni a babájukkal. Azokban a városokban, ahol a kórház rendszeresen meghívja a védőnőket továbbképzésre, a kismamák már a terhesgondozás során azonosulnak a bababarát elvekkel, talán fel sem merül bennük, hogy jobb lenne, ha a várva-várt kisbabától néhány szobányi távolságban töltenék el a szülés utáni első napokat.

“Bababarát Kórház” címet előzetes, alapos és több napos helyszíni felmérés és megfigyelés után adományozzák azoknak az intézményeknek, amelyek a WHO és az UNICEF 10 pontos feltételrendszerét legalább 80 %-ban teljesítik. A kritériumok legtöbbje a szoptatással kapcsolatos, és nagyban segíti az újszülött baba korai kötődését édesanyjához.

A “Bababarát” kritériumok között szerepel:

Minden újszülöttnek lehetőséget kell adni arra, hogy az édesanyjával közvetlen bőrkontaktusba kerüljön a szülés utáni első félórában és szophasson, ha akar. Minél hosszabb ideig marad így anya és gyermeke, annál mélyebb gyökereket ereszt a korai kötődés. Aki spontán születik, a mama meztelen mellkasára kerül, akár még a köldökzsinór átvágása előtt is. A lényeg az, hogy a baba hátát, illetve kettejüket együtt takargassák be, jó meleg, száraz takaróval. Erre lehetőség is nyílik abban a megfigyelőhelységben, ahol a szülést követően két órát tölt a család. Ez az úgynevezett ?kengurumódszer, amelyet ugyan elsősorban koraszülöttek esetén vizsgált és ajánl a WHO, de egészséges kisbabáknál legalább annyira fontos.

• A kórház rendelkezzen írásos szoptatási irányelvekkel, amelyeket rendszeresen ismertessenek az egészségügyi dolgozókkal.
• Minden egészségügyi dolgozó kapjon megfelelő gyakorlati felkészítést az irányelvek alkalmazásához.
• Tájékoztassanak minden várandós anyát a szoptatás előnyeiről és módjáról.
• Mutassák meg az anyáknak, hogyan kell szoptatni és a tejelválasztást fenntartani, még akkor is, ha valamilyen okból el vannak különítve újszülöttjüktől.
• Csak orvosi indikáció esetén kapjon a csecsemő anyatejen kívül más ételt vagy italt.
• Legyen általános gyakorlat az anya és az újszülött együttes elhelyezése a nap 24 órájában.
• Ösztönözzék az anyákat, hogy az újszülött igényeinek megfelelően szoptassanak.
• A szoptatott csecsemőnek ne adjanak cumit.
• A kitűzött cél, hogy szülészeti intézményből való távozás után a mamák megszilárdult önbizalommal, eredményesen tudják babájukat szoptatni. Az ezt elősegítő kórházi gyakorlat szellemisége közeli rokonságban áll a gyengéd, család centrikus szülészeti megoldásokkal.

Bababarát Kórházak Magyarországon

Budapest – Főv. Önk. Szent István és Szent László Kórház és Rendelőintézet www.laszlokorhaz.hu

Debrecen – DE OEC, Ált. Orvostudományi Kar, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika www.dote.hu

Dombóvár – Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Kht.www.szlkorhaz.hu

Esztergom – Vaszary Kolos Kórházwww.vaszary.hu

Győr – Petz Aladár Megyei Oktató Kórház www.petz.gyor.hu

Kazincbarcika – DE OEC Kazincbarcikai Kórház Kft.www.barcikakorhaz.hu

Miskolc – B.A.Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórházwww.bazmkorhaz.hu

Salgótarján – Szent Lázár Megyei Kórház www.szlmk.hu

Ózd – Ózd Város Önkormányzat, Almási Balog Pál Mátrix Kórházwww.hosp.ozd.hu

Pécs – PTE OEC ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikawww.aok.pte.hu

Siófok – Siófok Város Kórház – Rendelőintézet www.siokorhaz.hu

Szolnok – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház – Rendelőintézetwww.hetenyikorhaz.hu

Zalaegerszeg – Zala Megyei Kórházwww.zmkorhaz.hu