Főoldal / Csecsemőgondozás / A bölcsőhalálról

A bölcsőhalálról

Az előzőleg egészségesnek tartott csecsemők hirtelen bekövetkező, váratlan halála az úgynevezett bölcsőhalál. Csak akkor beszélhetünk erről, ha a boncolás nem ad biztos felvilágosítást a halálokról. Meglepő tény, hogy míg a csecsemőhalálozás elsősorban a fejlett világban folyamatosan csökken, ugyanakkor a bölcsőhalál gyakorisága nagyjából stagnál.
Jelenleg az USA-ban és Nyugat-Európában kb. 1-3% között mozog az egy hónap és egy év közötti csecsemők hirtelen, váratlan halálának rátája. A születési számokat figyelembe véve kb. 15 000-20 000 amerikai, 2000 német és kb. 200-250 magyar csecsemő hal meg évente SIDS miatt.

A hideg éghajlatú országokban kissé gyakrabban fordul elő bölcsőhalál és az őszi-téli időszakban több eset észlelhető. Azt is megfigyelték, hogy az alacsony iskolázottságú rétegeket inkább fenyegeti ez a probléma. Érdekes tény, hogy kelet felé haladva csökken a SIDS előfordulása.
Az ilyen esetekben közös, hogy általában az este látszólag egészséges babát reggel az ágyban halva találják, bár néha nappali alvás közben is bekövetkezhet a tragédia. A gyermeket ilyenkor legtöbbször hason fekvő helyzetben találják, néha becsúszva a takaró alá. Máskor hányásában fekve lelik. Legveszélyeztetettebbek a 2-4 hónap közötti fiúk.
A boncolás legtöbb esetben biztosan halálhoz vezető betegséget nem tár fel. A szakirodalom szerteágazó adatai szerint kb. az esetek 50-70%-a az úgynevezett valódi, “tiszta” SIDS (sudden infant’ death syndrome), amelyben semmilyen vagy legalábbis a halállal összefüggésbe hozható kóros elváltozást nem találnak.
Feltételezhető a légzéskoordináció éretlensége ilyen csecsemőknél.
Milyen tényezők szerepelhetnek a bölcsőhalál kiváltásában?
Nagy nemzetközi statisztikai vizsgálatok feltárták a valószínűsíthető potenciális tényezőket:
A halott csecsemőket 70-80%-ban hason találták, így a hason fekvő alvási helyzetet rizikótényezőnek tartják.
Az anya terhesség alatti dohányzása (kisebb születési súly) és a csecsemő hálószobájában előforduló dohányfüst szignifikánsan növeli az előfordulási gyakoriságot.
A csecsemő túlmelegedése szintén biztosra vehető kockázati tényező.
Rosszabbak az esélyei a nem szoptatott csecsemőknek is.
Ez a statisztikus valószínűség természetesen egy-egy esetre nem ad előzetes tájékoztatást. Még vizsgálat tárgya, hogy mely csecsemők veszélyeztetettek, ha ezek a külső tényezők előnyösen változnak meg. Ilyen hajlamosító külső tényező lehet még vírusinfekció is.
Ezen körülmények megváltoztatásával mind az USA-ban, mind Nyugat-Európában a legutóbbi öt évben kb. 30%-os halálozáscsökkenést sikerült elérni.
A nemzetközi szakirodalom nem egységes abban, kiket kell veszélyeztetettnek tekinteni:
Ismert és általában elismert rizikófaktor az igen kis születési súly illetve igen rövid gesztációs idő.
Fiúk között gyakoribb az előfordulás.
A súlyos perinatális események, hypoxia, idegrendszeri vérzés túlélése, mesterséges lélegeztetés, újszülöttkori periodikus légzés, alvási apnoés rohamok, anyagcsere-betegségek szintén hajlamosítanak SIDS-re, bár vannak, akik ezen eseteket későbbre tolt perinatális halálozásnak és nem a szó szoros értelmében vett bölcsőhalálnak tekintik. Természetesen teljesen nem lehet ezeket elválasztani, átfedések mindig lesznek.
Veszélyes lehet a gastrooesophagealis reflux, az EKG-n észlelt ritmuszavar, “hosszú” QT és még sok organikus illetve funkcionális eltérés.
Rizikófaktornak tekintik a családban, főleg testvérnél, különösen ikertestvérnél előfordult bölcsőhalált is.
Mik a teendők?
Általános teendők, melyekkel jelen tudásunk szerint minden csecsemő némileg védhető:
A szülői dohányzás tiltása terhesség alatt és a megszületett csecsemő környezetében.
A hasra fektetés kerülése alváskor, illetve amikor a gyermek egyedül van a szobában.
Hányós, bukós csecsemő oldalra fektetése a fej megemelésével.
A szoptatás ösztönzése legalább az első hetekben.
A gyermek egyedül hagyásának elkerülése.
Megfelelő szobahőmérséklet és öltözék a túlmelegedés elkerülésére.
A veszélyeztetettek kiszűrése, illetve a náluk alkalmazható eljárások kidolgozása:
Az újszülöttek kérdőíves vagy egyéb módszerrel történő pontozásos szűrése, esetleges rizikócsoportba sorolás az alábbi kivizsgálás szempontjából.
Az ismert és az irodalom többsége által elismert kockázati tényezőkkel sújtott csecsemők részletes kivizsgálása javallt: keringési, légzési monitorozással, kiegészítve anyagcsere-, rtg-, ultrahang-, neurológiai (EEG), kardiológiai és egyéb szükséges vizsgálatokkal.
A veszélyeztetetteknél – az általános felvilágosító tevékenység mellett – bizonyos specifikus eljárásokra is szükség van. Ha az ismert anamnesztikus rizikótényezők mellett a részletes kivizsgálás is igazolja a légzés bizonyos instabilitását, otthoni légzésmonitorozást javasolnak. A szülők részletes felvilágosítást kapnak az apnoe-alarmkészülék használatáról és az esetleg bekövetkező légzészavar esetén követendő teendőkről. Bizonyos légzészavarok esetén a monitorozást otthoni aminophyllin adásával (6-9 mg/kg/dosis) egészítik ki. Természetesen a programba kerülő gyermekeket időnként ellenőrzik és biztosítják a szülőkkel a folyamatos kapcsolattartás lehetőségét. Szükség esetén a gyermek kórházi ellátásáról is gondoskodnak.
Hogyan lehet otthoni apnoe-alarmkészüléket biztosítani?
A klinikák, kórházak gyermekgyógyász osztályvezetői, illetve területi gyermekgyógyász főorvosok javaslatára biztosítják az érintett gyermekek kivizsgálását. A veszélyeztetett csecsemők számára az Országos Egészségbiztosítási Pénztár támogatása mellett mód van a légzéskijelző monitor kölcsönzésére. Ennek lebonyolítását az Adjutor Betéti Társaság vállalta magára. Indokolt esetben jelenleg a készülék kölcsönözhető, egyéb esetben megvásárolható.

About admin

Érdekelhet

Felsőlégúti betegségek

Nem ritka, hogy a kisbaba már az első szülinapja előtt átesik néhány betegségen. A nátha …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük