“Az életben az a legnagyobb boldogság, ha meggyőződhetünk róla, hogy önmagunkért szeretnek, pontosabban szeretnek bennünket annak ellenére, hogy önmagunk vagyunk.” Victor Hugo
A gyermekvállalás nagyon összetett kérdés, amelynek fontos része a párkapcsolat megbízhatósága mellett az énkép, a szülőkhöz való viszonyulás, valamint a saját gyermekkori élmények is. A döntést általában párkapcsolat szentesítése előzi meg, ami azért is fontos, mert érzelmi biztonságot jelent a nő számára. Sokan nem merik felvállalni ezt a szükségletüket, azzal nyugtatva magukat, hogy „ez csak egy papír”, ami mögött több ok is megbújhat. A házasság szentsége jó esetben életre szól, azonban napjaink társadalmában erre sajnos már koránt sincs garancia. Egyre többen nőnek fel elvált szülők gyermekeként, akik sokszor kevés példát láttak arra gyermekkorukban, hogy miként lehet áthidalni a házasság alatt óhatatlanul felmerülő problémákat, nehéz időszakokat.
Így arról sincsen érzelmi tapasztalatuk, hogy milyen átélni a konfliktusok megoldásának katarzisát. Ehelyett a szülők válásának sokszor tisztázatlan és feldolgozatlan érzelmei átitathatják a jövő fantáziáit, „ha nekik nem sikerült, akkor honnan tudjam, hogy nekem sikerülni fog?”.
Így nem csoda, hogy az „amíg a halál el nem választ” esküjéhez gyakran társulnak kimondatlan szorongások, ezért egyre több pár halogatja a kapcsolat,- vagy élettársi viszony házassággá formálását. Ehhez hozzátartozik, hogy Magyarországon még kevés olyan program működik, amely segíthetne a párnak felkészülni az új élethelyzetre. Szerencsés tehát az a gyermek, aki közvetlenül a szüleitől lesheti el a működő házasság mindennapos megoldásait.
A gyermekvállalás talán még a házasságnál is nagyobb elköteleződést jelent. Ez egy olyan kapcsolat, amely életre szól, hiszen a papíron megkötött szerződés ma már felbontható, de a vér mindenképpen kötelez. Mindezek tükrében érthető, hogy a baba vállalásához és a tervezgetés időszakához sokszor összetett és felemás érzelmek kapcsolódnak. A vágyakozás mellett megjelenhetnek félelmek és kétségek, amelyek teljesen természetesek ebben az életszakaszban.
Ilyenkor nemcsak a testet kell felkészíteni a változásokra (pl. fogamzásgátló szedésének elhagyása), hanem érdemes több figyelmet szentelni az érzelmeknek, gondolatoknak, elvárásoknak is. Ebben segíthet a fókusz módszer, amely a test jelzéseit figyelembe véve segít eligazodni az érzelmek kusza labirintusában. A fókusz ülések során a fókuszoló kísérő segítségével megtanulhatja, hogy miként nézzen a hétköznapi logika szintjén érthetetlen érzelmek, viselkedések mögé, ezáltal feltárhatja a mögöttes okokat. Ez már önmagában elegendő lehet ahhoz, hogy felkészültebben várja a baba érezését, és megértse érzelmei mögöttes okát. Segítővel,- vagy anélkül, ennyit minden leendő szülő megérdemel.
szerző: Higi Vera
A fókusz módszerről részletesebben a www.fokuszolas.hu oldalon olvashat.
